TheBzzs

Hatosslottó számok elemzése az eddig húzott számokbol

Ötöslottó Hatoslottó Eurojackpot Skandinávlottó Kenó
TheBzzs Lottószám elemző alkalmazás
Az itt generált számok és szám kombinációk megjátszásáért felelőséget nem vállal a theBzzs.com weboldal!!!
A theBzzs.com weboldal a Szerencsejatek Zrt. álatal publikált lottó számok elemzését állítja össze.


Megnézheted mikor és hanyasod lett volna az 6-os lottón.

Válaszd ki a szerencseszámaid

3 találat 4 találat 5 találat 6 találat
0X 0X 0X 0X

Hatoslottó

Információs adatbázis:
https://bet.szerencsejatek.hu/cmsfiles/hatos.csv


2025. év 06. hétben esélyes lottó 6 számok



Utolsó számhúzás
2025. év 05. hét
2025-02-02
6 10 23 29 43 45

1
24 hetente
utolsó húzás
2024-12-01
9. hét
2
23 hetente
utolsó húzás
2024-12-01
9. hét
3
25 hetente
utolsó húzás
2024-03-31
44. hét
4
23 hetente
utolsó húzás
2024-09-29
18. hét
5
26 hetente
utolsó húzás
2024-09-01
22. hét
6
23 hetente
utolsó húzás
2024-10-06
17. hét
7
25 hetente
utolsó húzás
2024-10-27
14. hét
8
24 hetente
utolsó húzás
2024-11-17
11. hét
9
24 hetente
utolsó húzás
2024-11-24
10. hét
10
24 hetente
utolsó húzás
2024-12-22
6. hét
11
27 hetente
utolsó húzás
2024-09-15
20. hét
12
24 hetente
utolsó húzás
2024-12-01
9. hét
13
25 hetente
utolsó húzás
2024-12-29
5. hét
14
24 hetente
utolsó húzás
2024-12-15
7. hét
15
25 hetente
utolsó húzás
2024-12-29
5. hét
16
25 hetente
utolsó húzás
2024-12-08
8. hét
17
23 hetente
utolsó húzás
2024-07-21
28. hét
18
21 hetente
utolsó húzás
2024-12-22
6. hét
19
27 hetente
utolsó húzás
2024-04-21
41. hét
20
25 hetente
utolsó húzás
2024-12-22
6. hét
21
25 hetente
utolsó húzás
2024-12-29
5. hét
22
23 hetente
utolsó húzás
2024-05-05
39. hét
23
24 hetente
utolsó húzás
2024-09-29
18. hét
24
25 hetente
utolsó húzás
2024-09-01
22. hét
25
27 hetente
utolsó húzás
2024-12-29
5. hét
26
24 hetente
utolsó húzás
2024-12-15
7. hét
27
24 hetente
utolsó húzás
2024-12-29
5. hét
28
24 hetente
utolsó húzás
2024-12-08
8. hét
29
25 hetente
utolsó húzás
2024-12-22
6. hét
30
26 hetente
utolsó húzás
2024-10-27
14. hét
31
26 hetente
utolsó húzás
2024-11-03
13. hét
32
22 hetente
utolsó húzás
2024-11-03
13. hét
33
24 hetente
utolsó húzás
2024-10-20
15. hét
34
22 hetente
utolsó húzás
2024-09-08
21. hét
35
23 hetente
utolsó húzás
2024-11-24
10. hét
36
24 hetente
utolsó húzás
2024-12-22
6. hét
37
24 hetente
utolsó húzás
2024-12-08
8. hét
38
25 hetente
utolsó húzás
2024-10-13
16. hét
39
25 hetente
utolsó húzás
2024-12-29
5. hét
40
23 hetente
utolsó húzás
2024-12-15
7. hét
41
23 hetente
utolsó húzás
2024-11-03
13. hét
42
23 hetente
utolsó húzás
2024-12-08
8. hét
43
24 hetente
utolsó húzás
2024-11-10
12. hét
44
25 hetente
utolsó húzás
2024-12-08
8. hét
45
22 hetente
utolsó húzás
2024-12-22
6. hét


21 év alatt a 06. hétben


Esélyes számok
14, 15, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 33, 35, 36, 38, 41, 42, 43

15x húztak 30-45 között
16x húztak 1-22 között
17x húztak 3-27 között
18x húztak 8-40 között
19x húztak 11-43 között
21x húztak 25-44 között
1
3x
2
2x
3
4x
4
5x
5
9x
6
4x
7
5x
8
4x
9
6x
10
6x
11
5x
12
6x
13
6x
14
3x
15
4x
16
6x
17
5x
18
4x
19
4x
20
4x
21
3x
22
2x
23
4x
24
6x
25
1x
26
4x
27
4x
28
3x
29
4x
30
5x
31
3x
32
7x
33
3x
34
7x
35
5x
36
3x
37
6x
38
5x
39
2x
40
1x
41
4x
42
4x
43
4x
44
3x
45
3x

21 év alatt

1
37x
2%
2
39x
2%
3
223x
16%
4
232x
17%
5
211x
15%
6
245x
18%
7
219x
16%
8
218x
16%
9
226x
17%
10
229x
17%
11
199x
15%
12
225x
17%
13
216x
16%
14
35x
2%
15
34x
2%
16
213x
16%
17
232x
17%
18
237x
17%
19
197x
14%
20
203x
15%
21
210x
15%
22
237x
17%
23
217x
16%
24
216x
16%
25
189x
14%
26
224x
16%
27
28x
2%
28
42x
3%
29
35x
2%
30
203x
15%
31
186x
14%
32
239x
18%
33
216x
16%
34
220x
16%
35
231x
17%
36
213x
16%
37
223x
16%
38
205x
15%
39
213x
16%
40
232x
17%
41
47x
3%
42
39x
2%
43
225x
17%
44
200x
15%
45
225x
17%
Leggyakrabban húzott 6 szám
249x
3%
40 32
247x
2%
18
245x
2%
6
244x
2%
2
241x
2%
43 22 35
238x
2%
45

Leggyakrabban együtt húzott számok
128x
18%
40
123x
17%
45
121x
17%
6
118x
17%
18
116x
16%
2
114x
16%
43

1.75% 30x húzták
40 45
1.36% 23x húzták
40 6
1.3% 22x húzták
40 2
1.3% 22x húzták
6 43
1.19% 20x húzták
18 43
1.13% 19x húzták
2 43
1.13% 19x húzták
6 45
1.07% 18x húzták
18 6
1.07% 18x húzták
2 45
1.07% 18x húzták
18 2
1.02% 17x húzták
6 2
1.02% 17x húzták
40 18
0.96% 16x húzták
18 45
0.9% 15x húzták
43 45
0.68% 11x húzták
40 43
0.28% 4x húzták
40 43 45
0.28% 4x húzták
40 18 6
0.28% 4x húzták
40 18 43
0.28% 4x húzták
18 2 43
0.23% 3x húzták
18 6 45
0.23% 3x húzták
6 2 43
0.23% 3x húzták
18 43 45
0.23% 3x húzták
6 43 45
0.23% 3x húzták
18 2 45
0.17% 2x húzták
18 6 2
0.17% 2x húzták
40 2 43
0.17% 2x húzták
40 18 45
0.17% 2x húzták
40 18 2
0.17% 2x húzták
40 6 45
0.17% 2x húzták
18 6 43
0.11% 1x húzták
40 6 43
0.11% 1x húzták
40 18 2 45
0.11% 1x húzták
40 6 2
0.11% 1x húzták
40 2 45
0.11% 1x húzták
40 2 43 45
0.11% 1x húzták
2 43 45
0.11% 1x húzták
6 2 45
0.11% 1x húzták
40 6 2 45
A nyerési esélyek
6-os lottó (6/45)

6-os találat: 1:8145060
5+1-es találat: 1:357510
5-ös találat: 1:34808
4-es találat: 1:733
3-as találat: 1:45
2-es találat: 1:6,60
1-es találat: 1:2,36
0 találat: 1:2,50
Írásos emlékek szerint Európában már 1444-ben voltak sorsjátékok. A tárgysorsjátékok helyett azok a sorsjátékok voltak sikeresek, ahol pénzt lehetett nyerni. A lottó név részesedést jelent. Olaszországban parlamenti sorsolásokat szerveztek, 120 jelölt mindegyikét papírra írták, ellátták sorszámmal, majd a számok közül húztak ötöt. Azok lettek a képviselők, akinek a sorszámát kihúzták. A fogadó ilyenkor arra a személyre teszi fel a pénzét, akinek szurkol. A római pápaválasztásokat is kísérte hasonló fogadás.

A genovai nagytanács úgy újult meg, hogy a tagok közül minden évben öten kiváltak. Ennek az ötnek a helyére választottak kezdetben 120, később 90 jelölt közül öt embert. Ezeket a sorsolásokat nagy érdeklődéssel várták az emberek. Néhányan szervezőként ügyesen jó lehetőséget láttak ebben, házról házra járva fogadási lehetőségeket kínáltak az embereknek. Azt ígérték, hogy aki két vagy több új képviselő nevét eltalálja, az a befektetett pénze többszörösét kapja vissza. Fogadóirodák alakultak, mert egyre kedveltebbé vált ez a fajta játék a polgárok körében.

Magyarországon a sorsjátékok a XVI. században vásárokon, búcsúkon jelentek meg először. 1670. körül tárgyak sorsolása is elterjedt. 1763-ban az osztrák ötöslottót kiterjesztették Magyarországra is. A második világháború után a kaszinókat elkezdték bezárni, a szerencsejátékokat beszüntetni.

1956. december 29-én született kormányhatározattal bevezették a nemzeti lottók mintájára a magyar lottót. Az első sorsolás 1957. március 7-én lezajlott. Az öttalálatos esélye 1:43949268. Az alapjáték 3 forint 30 fillérbe került. 1966-ban már 500. alkalommal került sor a lottósorsolásra. A hatodik héten tartott sorsoláson özvegy Ring Sándorné szelvénye volt az első öttalálatos. Négy gyermeke és a saját életkora voltak a megjátszott számok. Ezzel behozta a köztudatba a családi számokkal való játékot. 855000 forintot nyert.

A valószínűségszámítás története



A valószínűségszámítás – „a véletlen matematikája” – megalapozói közt elsősorban említendő a francia Pierre Fermat (1601–1665) és Blaise Pascal (1623–1662), bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a De ludo aleae (A kockajátékról) című könyv, amit Cardanónak (1501–1576) tulajdonítanak, de a kockajátékról már Claudius római császár is írt egy hosszabb, tréfás értekezést. A matematikának ez az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, így a legtöbb korai, véletlenek törvényszerűségeiről szóló műnek hasonló címe volt. Levelezésükben Pascal és Fermat is a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat („pontosztozkodási probléma” ill. „de Méré lovag problémája”) tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a „klasszikus” vagy „kombinatorikus” valószínűségszámítás alapjait.

A valószínűségszámítás mint matematikai elmélet születési évének az 1654-es esztendőt szokás tekinteni, ami Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte. Maga a „valószínűség” (probabilitas) szó Jakob Bernoulli (1654–1705) Ars conjectandi (A találgatás művészete, 1713) című munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például, ha sokszor feldobunk egy dobókockát, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára, akkor elegendő sok feldobás után azt tapasztaljuk, hogy a dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.

A szerencsejátékok elmélete később biztosítási, népesedési és sztochasztikus (véletlen) geometriai problémákkal (céllövészet elmélete) bővült. A fontosabb matematikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoztak (és nevükkel például tételek nevében is találkozhatunk): Moivre, Legendre, Bayes (ld. Bayes tétele), Poisson, Gauss, Buffon (lásd geometriai valószínűség). A XIX. században a valószínűségszámítás a matematika önmagában is hatalmas, önálló ágává vált. Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) 1812-ben megjelent Théorie analitique des probabilités (A valószínűségek analitikai elmélete) című könyve nemcsak összefoglalója ennek az elméletnek, de sokáig fejlődésének egyik motorja.

A „modern kori” (19. század második, 20. század első fele) valószínűségszámítást az „orosz iskola” vitte tovább, köztük a legismertebbek Csebisev, Markov és Ljapunov. Az elmélet axiomatikus megalapozását az orosz Kolmogorov végezte el 1933-ban (lásd Kolmogorov-axiómák). Ezzel a valószínűségszámítás a modern matematika többi ágával egyenrangú formális elméletté vált. Kolmogorovtól ered a „valószínűségi mező” fogalma: ez egy eseményhalmaznak (eseménytérnek) és egy „valószínűség-kiszámítási módnak” (ez valamilyen nemnegatív valós szám értékű függvény) a párosa. Ez a fogalom már a posztmodern, struktúra- és modellelméleti szemléletű matematika terméke.

A valószínűségszámítás nemcsak megalapozódott a huszadik században, hanem folyamatosan olyan területekkel bővült, mint egy részecske bolyongásának leírása többdimenziós euklideszi térben (lásd Brown-mozgás, Wiener-folyamat). A huszadik század második felében született meg önálló tudományként műszaki, mérnöki és statisztikai problémák termékeként a valószínűségszámítás két fontos új ága: a folyamatstatisztika, illetve az információelmélet. De nemcsak a „kívülről jött”, például fizikai eredetű problémákkal gazdagodott, mint a bolyongások; hanem alkalmazást nyert másféle ágakkal foglalkozó matematikusok körében is; így manapság olyan „furcsa” gondolatokkal találkozhatunk, hogy számelméleti problémákat valószínűségszámítási alapon is lehet vizsgálni.

A természettudományokban (különösen a fizikában) az állítások „szilárdságának” számszerűsítésére használják, hasonlóképp, mint a hibaszámítást és egyéb numerikus módszerek elméletét.