TheBzzs

Hatosslottó számok elemzése az eddig húzott számokbol

Ötöslottó Hatoslottó Eurojackpot Skandinávlottó Kenó
TheBzzs Lottószám elemző alkalmazás
Az itt generált számok és szám kombinációk megjátszásáért felelőséget nem vállal a theBzzs.com weboldal!!!
A theBzzs.com weboldal a Szerencsejatek Zrt. álatal publikált lottó számok elemzését állítja össze.


Megnézheted mikor és hanyasod lett volna az 6-os lottón.

Válaszd ki a szerencseszámaid

3 találat 4 találat 5 találat 6 találat
0X 0X 0X 0X

Hatoslottó

Információs adatbázis:
https://bet.szerencsejatek.hu/cmsfiles/hatos.csv


2025. év 29. hétben esélyes lottó 6 számok



Utolsó számhúzás
2025. év 28. hét
2025-07-13
1 7 17 32 36 45

1
24 hetente
utolsó húzás
2025-07-13
0. hét
2
23 hetente
utolsó húzás
2024-12-01
31. hét
3
25 hetente
utolsó húzás
2025-07-06
1. hét
4
23 hetente
utolsó húzás
2025-06-29
2. hét
5
26 hetente
utolsó húzás
2025-04-20
12. hét
6
23 hetente
utolsó húzás
2025-06-15
4. hét
7
25 hetente
utolsó húzás
2025-07-13
0. hét
8
24 hetente
utolsó húzás
2025-07-06
1. hét
9
24 hetente
utolsó húzás
2025-06-08
5. hét
10
24 hetente
utolsó húzás
2025-06-15
4. hét
11
26 hetente
utolsó húzás
2025-05-11
9. hét
12
24 hetente
utolsó húzás
2025-06-01
6. hét
13
25 hetente
utolsó húzás
2025-06-22
3. hét
14
23 hetente
utolsó húzás
2025-04-06
14. hét
15
25 hetente
utolsó húzás
2025-04-20
12. hét
16
25 hetente
utolsó húzás
2025-06-29
2. hét
17
23 hetente
utolsó húzás
2025-07-13
0. hét
18
21 hetente
utolsó húzás
2025-06-29
2. hét
19
27 hetente
utolsó húzás
2025-07-06
1. hét
20
26 hetente
utolsó húzás
2024-12-22
28. hét
21
25 hetente
utolsó húzás
2025-06-01
6. hét
22
23 hetente
utolsó húzás
2025-05-04
10. hét
23
24 hetente
utolsó húzás
2025-06-15
4. hét
24
25 hetente
utolsó húzás
2025-06-08
5. hét
25
27 hetente
utolsó húzás
2025-05-04
10. hét
26
24 hetente
utolsó húzás
2025-05-18
8. hét
27
24 hetente
utolsó húzás
2025-06-08
5. hét
28
24 hetente
utolsó húzás
2025-06-01
6. hét
29
25 hetente
utolsó húzás
2025-06-22
3. hét
30
26 hetente
utolsó húzás
2025-06-29
2. hét
31
26 hetente
utolsó húzás
2025-04-20
12. hét
32
22 hetente
utolsó húzás
2025-07-13
0. hét
33
24 hetente
utolsó húzás
2025-07-06
1. hét
34
23 hetente
utolsó húzás
2025-07-06
1. hét
35
23 hetente
utolsó húzás
2025-05-04
10. hét
36
24 hetente
utolsó húzás
2025-07-13
0. hét
37
24 hetente
utolsó húzás
2025-06-15
4. hét
38
24 hetente
utolsó húzás
2025-06-08
5. hét
39
24 hetente
utolsó húzás
2025-07-06
1. hét
40
23 hetente
utolsó húzás
2025-06-22
3. hét
41
23 hetente
utolsó húzás
2025-06-15
4. hét
42
23 hetente
utolsó húzás
2025-06-08
5. hét
43
23 hetente
utolsó húzás
2025-06-29
2. hét
44
25 hetente
utolsó húzás
2025-06-29
2. hét
45
22 hetente
utolsó húzás
2025-07-13
0. hét


55 év alatt a 29. hétben


Esélyes számok
4, 9, 16, 18, 19, 20, 22, 24, 27, 28, 30, 32, 33, 34, 36, 38, 41

14x húztak 18-45 között
15x húztak 1-21 között
18x húztak 17-44 között
19x húztak 9-36 között
20x húztak 15-42 között
1
6x
2
3x
3
3x
4
1x
5
0x
6
0x
7
0x
8
5x
9
3x
10
6x
11
2x
12
6x
13
7x
14
5x
15
6x
16
4x
17
7x
18
4x
19
0x
20
0x
21
6x
22
2x
23
6x
24
0x
25
1x
26
5x
27
3x
28
3x
29
9x
30
3x
31
5x
32
0x
33
0x
34
0x
35
5x
36
4x
37
3x
38
2x
39
5x
40
5x
41
2x
42
3x
43
3x
44
5x
45
3x

55 év alatt

1
222x
14%
2
245x
16%
3
226x
15%
4
235x
15%
5
212x
14%
6
46x
3%
7
33x
2%
8
222x
14%
9
229x
15%
10
235x
15%
11
203x
13%
12
227x
15%
13
218x
14%
14
234x
15%
15
217x
14%
16
216x
14%
17
235x
15%
18
237x
15%
19
31x
2%
20
37x
2%
21
36x
2%
22
241x
16%
23
221x
14%
24
218x
14%
25
191x
12%
26
230x
15%
27
218x
14%
28
227x
15%
29
211x
14%
30
204x
13%
31
188x
12%
32
241x
16%
33
48x
3%
34
40x
2%
35
233x
15%
36
215x
14%
37
226x
15%
38
208x
13%
39
216x
14%
40
235x
15%
41
233x
15%
42
220x
14%
43
227x
15%
44
201x
13%
45
225x
15%
Leggyakrabban húzott 6 szám
252x
3%
40 32
248x
3%
18
246x
2%
43 6
244x
2%
22 2
243x
2%
41 35
242x
2%
45

Leggyakrabban együtt húzott számok
127x
18%
45
124x
17%
40
122x
17%
41
121x
17%
22
117x
16%
43
116x
16%
18

1.41% 24x húzták
40 41
1.41% 24x húzták
40 45
1.36% 23x húzták
18 43
1.24% 21x húzták
43 41
1.24% 21x húzták
22 45
1.24% 21x húzták
43 22
1.19% 20x húzták
22 41
1.13% 19x húzták
18 45
1.13% 19x húzták
40 18
1.07% 18x húzták
40 22
1.02% 17x húzták
41 45
1.02% 17x húzták
18 41
0.96% 16x húzták
18 22
0.9% 15x húzták
43 45
0.57% 9x húzták
40 43
0.45% 7x húzták
40 41 45
0.34% 5x húzták
43 22 45
0.23% 3x húzták
40 43 41
0.23% 3x húzták
40 43 45
0.23% 3x húzták
18 43 45
0.23% 3x húzták
40 22 45
0.23% 3x húzták
40 18 45
0.23% 3x húzták
22 41 45
0.23% 3x húzták
40 18 43
0.23% 3x húzták
18 43 22
0.23% 3x húzták
18 41 45
0.23% 3x húzták
43 22 41
0.23% 3x húzták
40 18 22
0.17% 2x húzták
40 43 22
0.17% 2x húzták
18 22 41
0.11% 1x húzták
40 18 43 22
0.11% 1x húzták
40 43 41 45
0.11% 1x húzták
40 18 41
0.11% 1x húzták
40 43 22 45
0.11% 1x húzták
18 43 41
A nyerési esélyek
6-os lottó (6/45)

6-os találat: 1:8145060
5+1-es találat: 1:357510
5-ös találat: 1:34808
4-es találat: 1:733
3-as találat: 1:45
2-es találat: 1:6,60
1-es találat: 1:2,36
0 találat: 1:2,50
Írásos emlékek szerint Európában már 1444-ben voltak sorsjátékok. A tárgysorsjátékok helyett azok a sorsjátékok voltak sikeresek, ahol pénzt lehetett nyerni. A lottó név részesedést jelent. Olaszországban parlamenti sorsolásokat szerveztek, 120 jelölt mindegyikét papírra írták, ellátták sorszámmal, majd a számok közül húztak ötöt. Azok lettek a képviselők, akinek a sorszámát kihúzták. A fogadó ilyenkor arra a személyre teszi fel a pénzét, akinek szurkol. A római pápaválasztásokat is kísérte hasonló fogadás.

A genovai nagytanács úgy újult meg, hogy a tagok közül minden évben öten kiváltak. Ennek az ötnek a helyére választottak kezdetben 120, később 90 jelölt közül öt embert. Ezeket a sorsolásokat nagy érdeklődéssel várták az emberek. Néhányan szervezőként ügyesen jó lehetőséget láttak ebben, házról házra járva fogadási lehetőségeket kínáltak az embereknek. Azt ígérték, hogy aki két vagy több új képviselő nevét eltalálja, az a befektetett pénze többszörösét kapja vissza. Fogadóirodák alakultak, mert egyre kedveltebbé vált ez a fajta játék a polgárok körében.

Magyarországon a sorsjátékok a XVI. században vásárokon, búcsúkon jelentek meg először. 1670. körül tárgyak sorsolása is elterjedt. 1763-ban az osztrák ötöslottót kiterjesztették Magyarországra is. A második világháború után a kaszinókat elkezdték bezárni, a szerencsejátékokat beszüntetni.

1956. december 29-én született kormányhatározattal bevezették a nemzeti lottók mintájára a magyar lottót. Az első sorsolás 1957. március 7-én lezajlott. Az öttalálatos esélye 1:43949268. Az alapjáték 3 forint 30 fillérbe került. 1966-ban már 500. alkalommal került sor a lottósorsolásra. A hatodik héten tartott sorsoláson özvegy Ring Sándorné szelvénye volt az első öttalálatos. Négy gyermeke és a saját életkora voltak a megjátszott számok. Ezzel behozta a köztudatba a családi számokkal való játékot. 855000 forintot nyert.

A valószínűségszámítás története



A valószínűségszámítás – „a véletlen matematikája” – megalapozói közt elsősorban említendő a francia Pierre Fermat (1601–1665) és Blaise Pascal (1623–1662), bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a De ludo aleae (A kockajátékról) című könyv, amit Cardanónak (1501–1576) tulajdonítanak, de a kockajátékról már Claudius római császár is írt egy hosszabb, tréfás értekezést. A matematikának ez az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, így a legtöbb korai, véletlenek törvényszerűségeiről szóló műnek hasonló címe volt. Levelezésükben Pascal és Fermat is a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat („pontosztozkodási probléma” ill. „de Méré lovag problémája”) tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a „klasszikus” vagy „kombinatorikus” valószínűségszámítás alapjait.

A valószínűségszámítás mint matematikai elmélet születési évének az 1654-es esztendőt szokás tekinteni, ami Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte. Maga a „valószínűség” (probabilitas) szó Jakob Bernoulli (1654–1705) Ars conjectandi (A találgatás művészete, 1713) című munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például, ha sokszor feldobunk egy dobókockát, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára, akkor elegendő sok feldobás után azt tapasztaljuk, hogy a dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.

A szerencsejátékok elmélete később biztosítási, népesedési és sztochasztikus (véletlen) geometriai problémákkal (céllövészet elmélete) bővült. A fontosabb matematikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoztak (és nevükkel például tételek nevében is találkozhatunk): Moivre, Legendre, Bayes (ld. Bayes tétele), Poisson, Gauss, Buffon (lásd geometriai valószínűség). A XIX. században a valószínűségszámítás a matematika önmagában is hatalmas, önálló ágává vált. Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) 1812-ben megjelent Théorie analitique des probabilités (A valószínűségek analitikai elmélete) című könyve nemcsak összefoglalója ennek az elméletnek, de sokáig fejlődésének egyik motorja.

A „modern kori” (19. század második, 20. század első fele) valószínűségszámítást az „orosz iskola” vitte tovább, köztük a legismertebbek Csebisev, Markov és Ljapunov. Az elmélet axiomatikus megalapozását az orosz Kolmogorov végezte el 1933-ban (lásd Kolmogorov-axiómák). Ezzel a valószínűségszámítás a modern matematika többi ágával egyenrangú formális elméletté vált. Kolmogorovtól ered a „valószínűségi mező” fogalma: ez egy eseményhalmaznak (eseménytérnek) és egy „valószínűség-kiszámítási módnak” (ez valamilyen nemnegatív valós szám értékű függvény) a párosa. Ez a fogalom már a posztmodern, struktúra- és modellelméleti szemléletű matematika terméke.

A valószínűségszámítás nemcsak megalapozódott a huszadik században, hanem folyamatosan olyan területekkel bővült, mint egy részecske bolyongásának leírása többdimenziós euklideszi térben (lásd Brown-mozgás, Wiener-folyamat). A huszadik század második felében született meg önálló tudományként műszaki, mérnöki és statisztikai problémák termékeként a valószínűségszámítás két fontos új ága: a folyamatstatisztika, illetve az információelmélet. De nemcsak a „kívülről jött”, például fizikai eredetű problémákkal gazdagodott, mint a bolyongások; hanem alkalmazást nyert másféle ágakkal foglalkozó matematikusok körében is; így manapság olyan „furcsa” gondolatokkal találkozhatunk, hogy számelméleti problémákat valószínűségszámítási alapon is lehet vizsgálni.

A természettudományokban (különösen a fizikában) az állítások „szilárdságának” számszerűsítésére használják, hasonlóképp, mint a hibaszámítást és egyéb numerikus módszerek elméletét.